Már megint „újabb hülyeség”! Esztergályozásba kezdtem.

Hajdanában danában, úgy gondoltam, hogy a világ legnagyobb baromsága az esztergályozás.

Mi a jó benne? Csak forgástestek, semmi más. Sok mindent nem lehet belőle kihozni.

Érdekes, hogy az embernek, hogyan változik az ízlése és formagondolkodása idővel. Amikor elkezdtem használni a Pinterest-et, belefutottam én is a szokásos „mindent pinelek ami egy kicsit is tetszik” jelenségbe. Gyűjtöttem a képeket száz számra. Pedig így visszanézve, sok közülük, ma már nem is igazán tetszik. Aztán lenyugodtam, és elkezdtem válogatós lenni. Jobban megnéztem a képeket, ízlelgettem őket, gondolkodtam rajtuk. Mivel akkoriban már rendesen benne voltam a fában, előbb-utóbb feldobott nekem esztergált dolgokat is. Nem csak koloniál széklábat, meg gyertyatartót, de tálakat és egyebeket is. Aztán már nem csak natúr faszínűeket, de pácoltakat, festetteket, anyagkombináltakat is. No ekkor tetszett meg a faesztergálás. Szerencsémre, hozzájutottam egy egész jó kis esztergához, úgyhogy elkezdődött a tanulás. És itt tartok most.

Ebben a blogban az esztergával, esztergálással való ismerkedésemről lesz szó (de lesznek bejegyzések egyéb fa munkáimról is.). Leírom, hogy milyen örömökbe futottam bele és, hogy milyen buktatókba. Persze a buktatókra megoldást fogok keresni és leírom majd azt is, hogy mik voltak a megoldások. A net tele van leírásokkal, ami egyfelől jó, másfelől viszont nem. Tele van jó és rossz információkkal. De a jót, csak próbával lehet kiválogatni. Ebben segítek majd a kezdőknek, mint amilyen én is vagyok. A leírásaim, mind csak kipróbált dolgok lesznek. Elméleti okfejtegetésbe, nem nagyon akarok belemenni. Meglátjuk, mi lesz a vége.